Jobbágyi

Weboldal

A település megközelíthető közúton: az M3-as autópályáról Hatvannál kell letérni a Salgótarján felé vezető 21. számú útra, amely áthalad Jobbányin; vonattal: a Hatvan-Somoskőújfalu vonalon vasútállomása van a falunak.

Jobbágyi a történelem előtti időktől lakott. A vasúti töltés építése során, a XIX. század közepén mamutcsontok sokaságára bukkantak, ezek ma a Nemzeti Múzeumban láthatók. Pattintott és csiszolt kőeszközök, bronz- és népvándorlás kori leletek is előkerültek itt, a római koriak a közeli hatvani erődből származnak. A honfoglalás időszakának több emlékét is megtalálták a régészek Jobbágyi közigazgatási területén.
A község nevét a királyi várjobbágyok - iobagiones castri - latin nevéből eredeztetik. Régen a \\\"jobbágyi\\\" birtokviszonyt fejezett ki, jobbágyé vagy jobbágyoké értelemben volt használatos. A község első ismert birtokosa az Aba nemzetségből származó Szalánczay Miklós erdélyi vajda volt, aki a XIV. század elején élt.


A település lakóinak jelentős része mezőgazdaságból tartotta fenn magát, de a XX. század elejétől az 1970-es évek végéig működött kőbánya is sok jobbágyi lakosnak adott munkát.